A NOE-FON munkatársai minden hétköznap 8 órától 16 óráig állnak bárki rendelkezésére.
16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.

 

Aktuális

A középiskolai felvételi rendje

Elérhető: itt.
 

A tankönyvellátásról

Nyáron mindig sok kérdés érkezik a tankönyvellátással, az ún. „ingyenes tankönyvvel” kapcsolatban a NOE-FON-hoz; ennek megfelelően összegyűjtöttem a legfontosabb információkat, hogy egy kis segítséget nyújtsak mindazoknak, akik érintettek az új tankönyvellátási rendszerben. (Az ingyenes tankönyvre nemcsak a nagycsaládban nevelkedő gyermekek jogosultak, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény más jogcímeket is felsorol. Ugyanakkor a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam kötelessége, hogy felmenő rendszerben biztosítsa a térítésmentes tankönyvellátást.) A következő bekezdésekben a leggyakoribb kérdéseket próbálom megválaszolni; a kérdések főleg olyan szülőktől érkeztek, akik három vagy annál több gyermeket nevelnek, s ennek jogcímén jogosultak az ingyenes tankönyvre, így a válaszokban is ezt a kedvezményt érintem leginkább.

Hol lehet érdeklődni, ha kérdésem van a tankönyvellátással kapcsolatban?
A 2013/2014-es tanévtől kezdődően megváltozott a tankönyvforgalmazás rendszere; az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (Könyvtárellátó, KELLO) keresztül látja el. A Könyvtárellátó ezen feladatainak ellátása közben folyamatosan kapcsolatban áll az iskolákkal: ha adategyeztetési problémáink vannak – például csekket kaptunk a tankönyvcsomag áráról, holott a gyermekeink jogosultak lennének az ingyenes tankönyvre – akkor először az adott iskolánál kell kezdeményezni az adategyeztetést, mert az oktatási intézmény továbbítja a tankönyvrendeléshez szükséges adatokat a KELLO felé. Ha azonban további segítségre van szükségünk, akkor az alábbi elérhetőségek lehetnek igen hasznosak:

1. A Könyvtárellátó elérhetőségei:
Telefonszámok: 30/732-0152; 30/732-0443; 30/732-0653; 30/732-0788; 30/732-079; 30/732-1037; 30/732-1064; 30/732-0169
E-mail: tankonyv@kello.hu
KELLO-pontok: KÓDEX Könyváruház és Tankönyvcentrum, 1054 Budapest, Honvéd u. 5./ Kazinczy Könyvesbolt, 6722 Szeged, Jósika u. 34/a./ 7626 Pécs, Szent Mór u. 2./ 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 13-15./ 4024 Debrecen, Piac u. 28./ 9022 Győr, Stelczer Lajos u. 3./ 3530 Miskolc, Széchenyi u. 51-2.

2. Az Oktatási Hivatal elérhetőségei:
Az ügyfélszolgálat telefonszámai: (+36-1) 374-2100; (+36-1) 374-2190; (+36-1) 374-2125; (+36-1) 374-2203; (+36-1) 374-2223 (tankönyvellátási ügyekkel a Közoktatási Engedélyezési Osztály foglalkozik)
E-mail: info@oh.gov.hu

Mi számít tankönyvnek?
Tankönyvnek az számít a kedvezmények szempontjából, ami a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepel; a fenti kérdés általában akkor merül fel, ha az iskola csak a tartós tankönyveket adja ingyenesen a jogosult tanuló használatába, a munkafüzetekért azonban már pénzt kér. (Ez egy viszonylag gyakran előforduló problémának számít a NOE-FON-t hívók szerint; az oktatási intézmények általában arra hivatkoznak, hogy az állami támogatás nem fedezi pl. a munkafüzetek költségét, illetve ezek nem számítanak tankönyvnek.) Azonban a KELLO honlapján is közzétett államtitkári tájékoztató szerint is az iskolának térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak.
Forrás: https://tankonyvrendeles.kello.hu/Content/tankonyves_tajekoztato.pdf

Hogyan és mikor kell igazolni a nagycsaládosságot a tankönyvrendelés során?
A jogosultság elbírálásánál a 2013. évi CCXXXII. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetét hívja segítségül; itt határozta meg a jogalkotó, hogy a családi pótlék összegének meghatározásánál kiket kell figyelembe venni. Az itteni szabályozásnak megfelelően: ha valamelyik gyermek után magasabb összegű, ún. „nagycsaládos” (mely fejenként 16 000 Ft havonta) családi pótlékot kapunk, akkor az a gyermek jogosult lesz az ingyenes tankönyvre is.
Ezzel kapcsolatban ismét egy gyakori kérdésre térnék ki; ha például három gyermekünk van, s a legnagyobb sikeresen befejezi a középiskolát, ugyanakkor felvételizik egy felsőoktatási intézménybe is, akkor hogyan maradhatnak a kisebb gyermekek jogosultak az ingyenes tankönyvre?
- Ha a legnagyobb gyermek sikeres felvételit tesz, és beiratkozik a következő szemeszterre, akkor a másik két gyermek után a nagycsaládos családi pótlékot kapjuk továbbra is. Ennek megfelelően jogosultak lesznek az ingyenes tankönyvre.
- Ha nem veszik fel a legnagyobb gyermeket, illetve nem iratkozik be, akkor a másik két gyermek után nem a nagycsaládos családi pótlékot kapjuk a továbbiakban; így az ingyenes tankönyvre sem lesznek – ezen a jogcímen – jogosultak.
S mi a helyzet akkor, mikor még nem tudjuk, hogy a legnagyobbat felvették-e (beiratkozik-e végül)? A törvény itt is támpontot ad, mikor kimondja, hogy a hallgatói jogviszonyt minden év október 15-éig kell igazolni – ha családi pótlékra ugyan nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermekről van szó. Ennek megfelelően az ingyenes tankönyvre való jogosultság elbírálásánál is csak így kérhetik a hallgatói jogviszony igazolását. A fenti szabály különösen az olyan átmeneti időszakokban lehet nagyon fontos, mikor a középiskolát éppen befejezte a példában szereplő legnagyobb gyermek, de még nem lehet tudni, hogy sikeres volt-e a felvételije az adott felsőoktatási intézménybe; ugyanis még egy esetleges sikeres felsőoktatási felvételi esetén is a nyári hónapokban átmenetileg, a kisebb gyermekek után nem a nagycsaládos családi pótlékot kapja az adott család, így – ha ebben a periódusban kérné az oktatási intézmény az igazolást – nem lehet megfelelően a jogosultságot bizonyítani.
Nagyon fontos információ, hogy a nagycsaládosság tényét nem kell feltétlenül a Magyar Államkincstártól beszerzett igazolással bizonyítani; elég, ha a családi pótlékot tartalmazó számlakivonatot (fizetési jegyzéket stb.) mutatjuk be az oktatási intézménynek.

 

Önkéntes foglalkoztatása közérdekű céllal a 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján

Elérhető: itt.

 A védendő fogyasztói státusz

 

Két típusa van, a fogyatékkal élő személyek meghatározott csoportja, illetve a szociálisan rászorult személyek meghatározott csoportja, az alábbi feltételek szerint:

1. fogyatékkal élő személyek, akik:

● a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban,
● a vakok személyi járadékában,
● a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban
részesülnek.

A fogyatékkal élő védendő fogyasztót állapotának megfelelő kedvezmények illetik meg.

2. szociálisan rászoruló személyek

Szociálisan rászoruló az a természetes személy, aki, vagy akinek háztartásában élő személy részesül az alábbiak valamelyikében:
● rendszeres szociális segélyben
● ápolási díjban
● időskorúak járadékában
● rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
● otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül
● nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A szociálisan rászoruló védendő fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg: 
- részletfizetés,
- fizetési haladék
- előre fizető mérő felszerelésének joga.

A védendő fogyasztói státusz előfeltétele, hogy a fogyasztót a szolgáltató nyilvántartásába felvegye. A nyilvántartásba vételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező milyen kedvezményre tart igényt, és csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozását igazoló iratokat, melyeket az önkormányzat, gyámhatóság, vagy a szakorvos állít ki. Az elbírálás időtartama 8 nap. A védendő fogyasztóhoz kapcsolódó kedvezményeket csak egy helyen lehet gyakorolni, a jogosultságot minden év március 31-éig kell igazolni. A nyilvántartásba vételhez szükséges űrlap a szolgáltatók ügyfélszolgálatain kérhető.
 

A családi pótlékról, és a hozzá kapcsolódó kedvezményekről

Kit kell figyelembe venni a családi pótlék összegének megállapításánál?
Azt a vér szerinti, örökbefogadott, vagy nevelt gyermeket, aki az igénylő háztartásában él, és
- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, (ez utóbbiak után már nem jár családi pótlék, de figyelembe veszik őket a családi pótlék összegének megállapításánál.)
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy
- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn (jogszabályban meghatározott módon).

Saját háztartásban gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki
- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

Hogyan kell igazolni a tanulói jogviszonyt, családi pótlékra nem jogosító, de az összeg megállapításánál figyelembe vehető gyermek esetében?
A családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
- a kérelem benyújtásakor, továbbá
az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására
- tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
- hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig
kell igazolni a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.
Gyakori kérdés: a középiskola befejezése után, de a hallgatói jogviszony létesítése előtti időszakban:
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.
Mi számít rendszeres jövedelemnek?
Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. (1998. évi LXXXIV. törvény 4. § j) pont)
Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Mely nagycsaládos támogatásoknál lényeges, hogy kik után kapnak a jogosultak családi pótlékot, illetve kik számítanak bele a családi pótlék összegébe?
• családi kedvezmény (A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A-29/B. §; fontos kivétel, hogy itt a várandósság 90 napjától a magzat is beleszámít, tehát utána is lehet igényelni adóalap-kedvezményt)
• tankönyvellátás (ingyenes tankönyv a három- vagy több gyermeket nevelő családoknak; a tankönyvpiac rendjéről szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. §-a rendelkezik erről.)
• intézményi (bölcsődei, óvodai, iskolai) étkezés (50%-os kedvezmény a fenntartó által megállapított étkezési díjból a három vagy több gyermeket nevelő családok részére; ennek szabályait a gyermeke védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-a tartalmazza. Itt a törvény külön megadja, hogy közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a tizennyolc éven aluli, a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket.)
• nagycsaládos földgáz-árkedvezmény: A nagycsaládos kedvezményre jogosult az a háztartás, amelyben a családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti olyan jogosult él, aki legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban és egyetemes szolgáltatónál szolgáltatási szerződéssel rendelkezik. 

A 2017/2018. tanév rendje

 Első tanítási nap 2017. szeptember 1. (péntek)

Őszi szünet 2017. október 30. és november 3. között. Utolsó tanítási nap: október 27. (péntek), első tanítási nap: november 6. (hétfő)

Téli szünet 2017. december 27. és 2018. január 2. között. Utolsó tanítási nap: december 22. (péntek), első tanítási nap: január 3. (szerda)

Első félév vége 2018. január 26.

Tavaszi szünet 2018. március 29. és április 3. között. Utolsó tanítási nap: 2018. március 28. (szerda), első tanítási nap: 2017. április 4. (szerda)

Utolsó tanítási nap 2018. június 15. (péntek)

 

2017. évi munkaszüneti napok

2016. január 1. – szombat

2016. március 15. – szerda

Április 17. Húsvéthétfő

Június 5. Pünkösdhétfő

Október 23. – hétfő

November 1. –  szerda

December 25–26. hétfő, kedd

 Hivatali Kapuval rendelkező szervezetek listája

A listán szereplő szervezetekkel ügyfélkapun keresztül intézhetők az ügyek. A lista itt látható!