16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.
A program a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az eMagyarország Program keretében valósult meg.
Iskolakezdés
A tankötelezettség kezdete
Magyarországon – a köznevelési törvényben (2011. évi CXC. törvény) meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
A gyermek abban az évben, illetve legkésőbb az azt követő évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. [45. § (2) bekezdés]
A tankötelezettség kezdetéről
- az óvoda vezetője,
- ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
- az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. [45. § (3) bekezdés]
Beiratkozás
Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni:
- a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt
- továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
Az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.
A beiratkozással a tanuló tanulói jogviszonyba kerül az iskolával. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet]
A tankötelezettség elmulasztásának következményei
A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ és a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.
A gyermek (tanuló) lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. [Köznevelési tv. 45. § (8)-(10) bek.]
Étkezési térítési díj
A térítési díjat a fenntartó állapítja meg. Az iskolai étkeztetést térítésmentesen veheti igénybe az az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. 50%-os kedvezményben részesül ezen kívül a három vagy több gyermekes család tagja, illetve a tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek is. A kedvezmény csak egy jogcímen járhat, nincs tehát lehetőség a kedvezmények összevonására. Annak a gyermeknek, akit nevelőszülő nevel, nem jár térítési díj kedvezmény.
Tankönyvtámogatás
A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoztak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán.
Ezenkívül a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre minden nappali oktatásban részt vevő tanulónak, aki
- 1. tartósan beteg,
- 2. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, vagy halmozottan fogyatékos,
- 3. pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
- 4. három- vagy többgyermekes családban él,
- 5. nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, vagy pedig
- 6. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (normatív kedvezmény).
Ezen támogatás biztosításáért az iskola igazgatója felel. A támogatáshoz szükséges pénzt az iskolák a költségvetéstől kapják az iskola tanulói után (köznyelven "fejkvóta"); azon diákok után, akiknek az ingyen tankönyv jár, az iskola kiegészítő támogatást kap. Az ingyen tankönyv biztosítható az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés; napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele; használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján. Azt, hogy milyen formán nyújtja a támogatást, az iskola dönti el. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
A tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvekre nem jár a tankönyvtámogatás (ilyenek általában a nyelvkönyvek).
Iskolakezdési támogatás
Az iskolakezdési támogatást a munkáltató nyújthatja a munkavállalója javára. A mindenkori minimálbér 30 %-át kitevő összeghatárig (2017-ben ez 38.295 Ft év/szülő/gyermek) ez a juttatás kedvezményes adózású. A munkáltatónak nem kötelező ilyen béren kívüli juttatást biztosítania, azaz ez a juttatás a munkáltató egyedi döntésén múlik. A munkavállaló nyilatkozik munkáltatója felé, hogy az előírt feltételeknek megfelel. A támogatásra az jogosult, aki családi pótlékra, vagy bármely EGT-tagállamban ehhez hasonló ellátásra is jogosult, és természetesen a támogatás a közoktatásban (általános, vagy középfokú oktatásban, vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel áll fenn. A támogatásban mindkét szülő részesülhet a gyermek után, még abban az esetben is, ha ugyanaz a munkáltatójuk. Természetesen, ha több gyermek van egy családban, akkor valamennyi, a közoktatásban részt vevő gyermek után igényelhető a juttatás. Fontos, hogy a támogatást a tanév kezdetét megelőző, s az azt követő 60 napon belül lehet felhasználni. Ennek megfelelően, az utalványok érvényességi és felhasználhatósági ideje a jogszabály előírásai alapján az iskolakezdést megelőző, és az azt követő hatvan nap, azaz az adott év július 1. és október 30. napja közötti időszakára korlátozik. Az iskolakezdési támogatást természetesen csak és kizárólag előre meghatározott célokra lehetséges felhasználni, így abból leginkább tankönyvek, taneszközök vásárolhatóak. A támogatást - ettől az évtől kezdődően - csak elektronikus vagy papír alakú utalvány formájában lehet adni. [1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bekezdése g) pontja]
Diákigazolvány
Diákigazolványra jogosult az alábbi magyarországi oktatási intézmények tanulója: az általános iskola; a szakiskola; a gimnázium, szakközépiskola; az alapfokú művészetoktatási intézmény; továbbá a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató és doktorjelölt; illetve a jogszabályban felsorolt egyéb intézmények tanulója. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók közül azok jogosultak diákigazolványra, akik az állami egyetemek és főiskolák, valamint az állam által elismert (akkreditált) nem állami egyetemek és főiskolák alap- és mesterképzésben hallgatói. A diákigazolvány a doktoranduszokat, azaz a doktori (PhD) képzésben részt vevő hallgatókat is megilleti. A tanulónak, illetve hallgatónak egyidejűleg egy diákigazolványa lehet. A diákigazolvány lehet állandó és ideiglenes.
Az állandó diákigazolványnak két fajtája van: közoktatási és felsőoktatási diákigazolvány. E két igazolvány-fajtán belül pedig: nappali, esti, levelező és távoktatásos diákigazolványt.
Az egyes igazolvány-fajtákat a kártyán szereplő ábra alapján lehet megkülönböztetni.
A tanuló diákigazolványra tanulói jogviszonyának megszűnését követő október 31-éig, a hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-éig (a jogviszony I. félévben történő megszűnése esetén), illetve október 31-éig (a jogviszony II. félévben történő megszűnése esetén) jogosult (a továbbiakban: érvényességi idő).
A diákigazolvány igazolja a diákigazolványon jelölt oktatási intézménnyel a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállását, a jogszabályban meghatározott utazási, kulturális és egyéb kedvezmények igénybevételére való jogosultságot, a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogszabály szerint járó térítésekre és juttatásokra való jogosultságot, a diákigazolványhoz kapcsolódó, állam által nem garantált (kereskedelmi) kedvezményekre való jogosultságot, illetve azok esetében, akik számára az első személyi igazolvány még nem került kiállításra, a személyazonosságot.
A diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményeket a jogosult az érvényességi időn belül igénybe veheti. A diákigazolványok érvényesítését a kiadó intézmény végzi a hologramos érvényesítő matrica felragasztásával. Az érvényesítő matrica tartalmazza érvényességének időtartamát. Az érvényesítés határideje: általános és középiskolák esetében október 31-e, felsőoktatási diákigazolvány esetében az I. félévre érvényes érvényesítő matricával október 31-e, a II. félévre érvényes érvényesítő matricával március 31-e. [17/2005. (II. 8.) Kormány rendelet]
Változott a diákigazolvány igénylés rendje
2012. január 1-től a diákigazolványok igénylése teljesen elektronikus formában történik. Ez főképp az oktatási intézményekre ró feladatot. 2016. január 1-jétől a diákigazolvány készítése díjmentes.
A részletekről itt olvashat!
Utazási kedvezmények diákigazolvánnyal:
Vasút: 50 %-os kedvezményű jegyre jogosultak a nappali és esti tagozatosok, bármely viszonylatban, korlátlan számban. A levelező tagozatosok csak a lakóhelyük és a tanintézet között vehetik igénybe e kedvezményt, de korlátlan számban. 90%-os kedvezményes tanuló bérlet nappali és esti tagozatos diákok részére: 18 éves korig vagy a középiskolai tanulmányok végéig érvényes diákigazolvány alapján (a lakóhely és a tanintézet között váltható), felsőoktatási intézményben érvényes diákigazolvány alapján szintén a lakóhely és a tanintézet között váltható.
Távolsági busz: 50 %-os kedvezményre jogosult korlátlan számú utazáshoz az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező nappali és esti tagozatos diák, bármely utazási viszonylatban. A levelező tagozatos diák a lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) iskolába járásra történő utazásra, a lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helye között a diákigazolvány alapján. A 90 %-os kedvezményű havi és félhavi bérletjegy használatára jogosult az alap- és közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulói, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek, a lakóhelyük (tartózkodási helyük) és az oktatási intézmény helye közötti viszonylatban.
BKV: A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) alapszerződésében foglaltaknak megfelelően a villamos, trolibusz, földalatti vasút, metró, fogaskerekű vonalain, valamint az elővárosi vasút (HÉV), országos vasút (MÁV), BKV autóbusz és meghatározott helyközi (VOLÁN) autóbusz vonalainak Budapest közigazgatási határán belüli szakaszain kedvezményes tanuló havi bérlet váltható. E kedvezményt nappali és esti tagozatos tanulók, hallgatók vehetik igénybe.
HÉV: Helyközi közlekedésben 50%-os jegykedvezményre jogosultak a nappali és esti tagozatos tanulók bármely viszonylatú utazásra. Helyközi közlekedésben 90%-os bérletkedvezményre jogosultak a nappali és esti tagozatos hallgatók, tanulók középiskola végéig iskola-lakhely közötti utazására. [85/2007. (IV. 25.) Kormányrendelet]