16 óra után hangposta fogadja az Önök hívásait.
A program a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az eMagyarország Program keretében valósult meg.
Nevelőszülői tevékenység
A nevelőszülő – egyéni gondozási-nevelési terv alapján – a saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermeknek. 2014. január 1-jétől valamennyi szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek. Ezzel párhuzamosan 2014 folyamán a 3 év alatti, 2015 folyamán a 6 év alatti, 2016 folyamán pedig a 12 év alatti, már szakellátásban élő gyermekek is fokozatosan nevelőszülőhöz kerülnek (a fenti kivételekkel).
A nevelőszülő legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja, ebbe a számba bele kell számítani a saját gyermekeket is.
Nevelőszülő az a személy lehet, aki [Gyvt. 54. § (1) bekezdés]
- huszonnegyedik életévét betöltötte,
- nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
- büntetlen előéletű,
- a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb,
- személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására,
- a képesítési előírásokra vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott képzésen eredményesen részt vett.
2014. január 1-jével módosultak a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, s így létrejött a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
A legfontosabb változás ezzel kapcsolatban, hogy ez a jogviszony teljes körű jogosultságot teremt a nyugdíjra, illetve az egészségügyi ellátásra. A korábbi szabályozással ellentétben ez a jogviszony már biztosítási jogviszonynak számít [1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pont].
A nevelőszülői jogviszony alapján járó díjazásnál igénybe vehető a családi adó- és járulékkedvezmény is. A TGYÁS, GYED, GYES és GYET azonban a nevelt gyermek után nem, csak a saját gyermek esetében jár.
Díjazás (alapdíj, kiegészítő díj, többletdíj):
A nevelőszülőt alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a, az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a, mindezeken felül pedig felül minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.
Képzés:
A törvény változásával együtt módosultak a nevelőszülői képzés feltételei is. A leendő nevelőszülőnek nevelőszülői feladatai szakszerű ellátásához 500 órás, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülői szakképesítést adó felkészítő tanfolyamon kell részt vennie. A képzésen való részvételhez alapfokú iskolai képzettség (8 általános iskola elvégzése) szükséges.
2017. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban az foglalkoztatható, aki a képzést eredményesen elvégezte, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítés első modulzáró vizsgájának sikeres letételét követően vállalja, hogy a foglalkoztatásának megkezdésétől számított két éven belül azt eredményesen elvégzi. A képzést megelőzi egy alkalmassági vizsgálat; ha annak pozitív az eredménye, vagyis a leendő nevelőszülőt alkalmasnak találják, akkor kezdhető meg maga a képzés.